🧭 Miért fontos az UTM-paraméterezés?

Egy tanulságos esettanulmány a gyakorlatból

Marketingesként rengeteg adatot elemzünk nap mint nap, és azt hisszük, hogy ha a Google Analytics jól van beállítva, akkor minden forrás pontosan látszik majd.
De nemrég egy ügyfélprojekt során rá kellett jönnöm, hogy ez közel sem mindig így van.

📊 A probléma: rejtélyes direct/none forgalom

Egyik ügyfelünk weboldalán azt vettük észre, hogy a Google Analyticsben megszaporodott a direct/none forgalom.
Ráadásul nem a főoldalon, hanem olyan aloldalakon, amelyeket senki nem gépelne be magától a böngészőbe — például termékoldalak, blogcikkek, vagy konkrét kampánylandingek.

Mivel a forgalom hirtelen nőtt, elkezdtünk gyanakodni, hogy valahonnan „elveszett” a forrásinformáció.
A szokásos gyanúsítottak:

• social megosztások,

• Messenger / Slack linkek,

• QR-kódok,

• vagy más, nem trackelt források.

De egyik sem adott választ.

🕵️‍♀️ A nyomozás

Több napon át próbáltuk kideríteni, mi történik.
Sem új hirdetés, sem organikus növekedés nem indokolta az ugrást.
Aztán feltűnt valami: az ügyfél rendszeresen küld e-mail hírleveleket a saját követőbázisának.

Amikor jobban belenéztünk, kiderült, hogy az e-mail linkek nincsenek UTM-paraméterezve.

💡 A felismerés

A hírlevelekből érkező látogatók tehát forrásadat nélkül érkeztek a weboldalra.
A Google Analytics ilyenkor nem tudja, honnan jött a forgalom —
és ha az e-mail kliens (pl. Gmail, Outlook) nem ad át referrer-információt, az Analytics automatikusan „direct / none” kategóriába sorolja őket.

Más szóval: a hírlevelek kattintásai úgy néztek ki a statisztikában, mintha a látogatók maguktól írták volna be az URL-t.

És ezzel meg is volt a megoldás.

🔗 A megoldás: UTM-paraméterezés

Miután ezt felfedeztük, minden hírlevél-linket UTM-paraméterekkel láttunk el.
Ennek köszönhetően a következő kampányban végre pontosan láttuk, hogy hányan kattintanak a levelekből, és milyen oldalakon konvertálnak.

Egy tipikus UTM-link így néz ki:

https:

//www.peldaoldal.hu/blog/utm-parameterek-fontossaga?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=novemberi_hirlevel

UTM-elemek magyarázata:

• utm_source – honnan jön a forgalom → pl. newsletter, facebook, google

• utm_medium – milyen csatornán érkezett → pl. email, cpc, social

• utm_campaign – kampány neve → pl. novemberi_hirlevel, black_friday_2025

• (opcionális)utm_content – ha többféle linket tesztelsz egy e-mailben

🚀 Az eredmény

Az UTM-paraméterezés bevezetése után a direct/none forgalom kb. 70%-kal csökkent,
és a hírlevelekből érkező látogatók végre helyesen a „Email” csatornába kerültek az Analyticsben.

Ezzel nemcsak az adatpontosság nőtt meg, hanem az is láthatóvá vált,
melyik kampány hány konverziót és értékesítést hozott.

🧠 Tanulság

Akár saját márkád, akár ügyfélprojekted van,
az UTM-paraméterezés nem opcionális, hanem alapvető mérési eszköz.
Ha bármilyen marketingkommunikációt küldesz — legyen az hírlevél, influencer link, QR-kód vagy partneri megosztás —
mindig használd az UTM-et.

Ezek az apró kis kódok teszik lehetővé, hogy pontosan tudd:

• honnan jön a forgalmad,

• melyik csatorna működik,

• és hol érdemes növelni a hirdetési büdzsét.

✍️ Összefoglalva:

• A „direct/none” forgalom sokszor valójában nem direkt.

• Ha ilyet látsz, gyanakodj az UTM-ek hiányára.

• Egy jól beállított paraméterezés helyreteszi az adatokat és segít jobban dönteni.